tizenötödik fejezet.

Ashley szemszöge:

-Ashley.-hallottam anya hangját. Összeráncoltam a szemöldököm és jobban Harry hez bújtam. Egy darabig abba maradt a hang. Tudtam , hogy csak képzelődök. Megnyugodtam és tovább próbáltam aludni. Valami nagyon világított.  A szememhez kaptam.
-Bocsi! Felhúztam a redőnyt.-puszilta meg az arcom.
-Semmi baj.-mosolyogtam és felültem az ágy szélére.
-Mit csinálunk ma ?-tette a kezeit a combjaimra és a szemembe nézett.
-Nem tudom.-karoltam át a nyakát majd  magamra húztam.
Harry csak nézett és nem értette mit akarok. Unottan néztem rá majd megcsókoltam.
Elmosolyodott és lemászott rólam. Kisétáltam a konyhába majd kerestem valami kaját a hűtőben.
-Harry! elmegyünk a boltba semmi kaja nincs itthon!-zártam be a hűtő ajtaját.
-Persze!-lépett elém mire én megijedtem.
Felvettem a tegnapi rövid gatyámat meg a cipőmet és Harry elé álltam.
-Mármint most akarsz indulni ?-nézett rám csodálkozva.
-Most vagyok éhes!-vontam meg a vállam. Harry felvett egy pólót  , egy nadrágot és a cipőjét majd elindultunk a kisboltba.
-Csináljak gofrit?-vettem ki a kosarat a helyéről mikor oda értünk.
Meghúzta a vállát majd a chipsek felé vette az irányt.
Elég sok mindent vettünk mert Harry minden hülyeséget ami megtetszett neki berakta a kosárba.
-Harry!-sikítozott mögöttünk egy lány.
-Igen?-utánozta a hangját Harry.
-Alá írnád ezt nekem?-nyújtott át egy papírt.
Adott Harry nek egy tollat Harry meg alá írta. A csaj elfutott mi meg mentünk tovább. Miközben sétáltunk Harry megfogta a kezem és magához húzott.
A lakásba érve leraktam a pultra a szatyrot , és kivettem belőle a tojást a lisztet és az epreket.
-Segítsek?-ölelt át hátulról Harry.
-Ashley beszélnünk kell!-rontott be a lakásba Niall.
-Na nem!-lépett elém Harry.
-Kérlek Harry! Nem lesz semmi!-toltam el.
-Tuti hátsó szándéka van!-suttogta majd direkt , hogy Niall féltékeny legyen megcsókolt. Mikor elengedett elindultam Niall felé majd becsuktam az ajtót.
-Mi az ?-kulcsoltam össze a kezeimet.
Niall állt előttem és magához húzott. Én egy kicsit eltoltam magamtól. Mélyen a szemembe nézett. Megborzongtam.
-Niall ne!-suttogtam. Egy puszit lehelt a számra majd elment. Bementem a házba és tovább folytattam a gofri sütést néma csendben.
-Mit akart?-lépett közelebb.
-Semmit.-kevertem ki az alap tésztát.
-Ne játszd az ártatlant láttam , hogy megcsókolt!-emelte feljebb a hangját.
-Az csak egy puszi volt!-ráztam a fejem.
-Ja , mert nem ugyan az!-ült le a kanapéra.
-Jó csinálj magadnak kaját. Most miért kell ezt csinálnod?-kiabáltam.
-Jó igazad van! Féltékeny vagyok.-hajtotta le a fejét. Elmosolyodtam majd az ölébe ültem és a pólójánál fogva közelebb húztam hogy meg tudjam  csókolni.

-Szeretlek!-suttogtam.

-Sssss.-tette a mutató ujját a számra és újra megcsókolt. 

                                                                              ~ˇ~

-Unalmas vagy!-nevettem el magam miközben engem bámul , hogy én  , hogy telefonozok.

-Én vagyok unalmas? Te telefonozol már egy fél órája!-feküdt hátra az ágyon.

-Na jó! Mihez van kedved ?-raktam le a telefonom és Harry mellé feküdtem.

-Holnap inkább táborozni menjünk. Eljönnének a többiek is. Na mit szólnál hozzá? Pár nap a vadonba.-fordult felém.

-Nekem jó! De a többiekbe Niallt is beleértetted?-csodálkoztam.

-Őt figyelni fogom. Ha egy ujjal is hozzád ér..-halkult el.

-Nem lesz semmi baj!-hajtottam a fejem a mellkasára.

-Remélem is!-sóhajtott.

-Harry nyugi az csak egy egyszeri eset volt! És az is csak azért történt mert lerészegedtem.-simítottam végig a kezemet a hasán.

-Csak egyet had kérdezzek. Neked  milyen volt?-nézett le rám szomorúan.

-Öhmm.. ez most fontos?-néztem rá hülyén.

-Igazad van hagyjuk!-nevette el magát. 

Valaki csengetett.

-Hagyd megnézem!-keltem fel.

Kisétáltam a nappaliba majd a bejárati ajtóhoz léptem.

-Szia kislányom! Gondoltam ezekre szükséged lehet. És még mindig nagyon sajnálom amit tettem.-köszönt apa majd át adott néhány bőröndöt.

-Köszi!-mosolyodtam el.

-Hát akkor én megyek! Vigyázz magadra!-puszilta meg az arcom.

Bezártam utána az ajtót és a bőröndöket a szobám felé kezdtem húzni.

-Segítek!-jött ki a szobából Harry.

Segített becipelni a bőröndöket majd leültem az ágyra.

-Elfáradtál?-nevetett.

-Nem. Csak  nem tudom mit vigyek a sátorozásra.-változtattam el a hangom.

-Jaj madame. Ebben tudok segíteni!-változtatta el ő is a hangját.

Harry kutakodni kezdett a cuccaim közt amit apa áthozott majd kiválasztott mindenből hármat.

-Ezek szerintem jók lesznek.-mosolygott.

-Eltaláltad az ízlésem!-nyújtottam ki a nyelvem.

-Ki engedte meg , hogy ki nyújtsd  rám a nyelved? Hisz én vagyok Sir Perfecto!-beszélt vékony hangon.

Nevetni kezdtem! Már könnyeztem annyira röhögtem a "Sír Perfecto" néven.

-Igen az én Sír Perfectom.-pusziltam meg.

-Felhívom a többieket a holnapi nappal kapcsolatban.-harapta meg az alsó ajkamat.

-Ok.-mosolyogtam és elterültem az ágyon. Csak a holnapi napra tudtam gondolni.