huszadik fejezet.

Charlotte szemszöge:


"Mi az , hogy smárolsz Niall el ? Nem elég neked Harry?" gondoltam magamba majd  észrevettem , hogy Harry pont akkor jött ki a sátorból mikor ők abba hagyták.
-Harry. Igaz?-léptem elé.
-Igen.-nézett rám zavarodottan.
Lábujjhegyre emelkedtem majd közelebb húztam magamhoz és megcsókoltam. Meglepődtem , hogy Harry nem ellenkezett de nekem így csak jobb volt.
-Harry te teljesen megőrültél? Megkéred , hogy legyek a barátnőd  erre meg itt csókolózol ezzel a plázakurvával? Már bocsánat.-verte pofon Harryt.
-Ashley! Én sajnálom egyszerűen nem tudom mi ütött belém!-fogta meg a kezét.
-Ne érj hozzám!-üvöltött majd rohant Niall-hez.
-Ez most mire volt jó?-fordult hozzám Harry.
-Végül is nem ellenkeztél!-nézegettem a körmeimet.
-De most miattad tönkre megy a kapcsolatom.-üvöltözött.
Megvontam a vállam  és tovább nézegettem a körmeimet.


Niall szemszöge:

-Nagyon fáj Niall!-ölelt át.
-De hát ha úgy vesszük te csaltad meg előbb.-simogattam a hátát.
-De az más! Ez egy plázakurva!-nézett a szemembe.
-Miben lenne más? És kérlek ne mond , hogy plázakurva!-mosolyogtam.
-Miért véded?-törölte meg a szemeit.
-Mert tudom , hogy tud kedves lenni. Csak persze ő akar lenni a fő fő!-simítottam végig az arcát.
Láttam rajta , hogy belefáradt a sírásba így hát felkaptam majd bevittem a sátramba. Betakartam egy pokróccal amit hoztam majd egy puszit leheltem a homlokára.
  Kimásztam a sátorból és Harry állt előttem.
-Gondolom látni sem akar.-fogta meg a tarkóját.
-Hát nem nagyon.-hajtottam le a fejem.
-Alszik?-nézett rám.
-Még nem! De nagyon elfáradt a sírásban , úgyhogy szerintem ne menj be hozzá.-tettem az egyik kezem a vállára,
-Igazad van. Majd ha fel kel beszélek vele.-rázta meg a haját.
Charlotte felé igyekeztem.
-Te komolyan megőrültél?-rángattam a kezét.
-Ne ez fáj!-nyávogott mire én elengedtem.
-Miért csináltad elmondod végre?-kiabáltam.
-Mert megcsókolt téged!-fogta a kezét ahol megszorítottam.
-Nem ő csókolt meg hanem én őt.Ne legyél féltékeny!-forgattam a szemeimet.
-Nem érdekel akkor is vissza kellet , hogy kapja!-nevetett.
-Mégis miért? Mit tett ellened ?-kulcsoltam össze a kezeimet magam előtt.
-Az most nem lényeges na megyek pihenek. Puszii.-mosolygott majd vissza ment a sátrába.

Harry szemszöge:

Niall sátrához lopakodtam majd óvatosan , hogy ne zavarjam meg Ashleyt  lehúztam a cipzárt majd vissza.
Ashley összegömbölyödve aludt. Csend volt  , csak a szuszogását lehetett hallani.
Lefeküdtem mellé és átöleltem. Persze erre egyből felébredt.
-Aludj csak!-suttogtam.
-Harry kérlek! Menj el!-bújt ki szorító kezeim közül.
-Beszéljük meg kérlek!-fordítottam felém.
-Jó meghallgatlak.-sóhajtott.
-Éppen , hogy kiléptem a sátorból és Charlotte jött és letámadott. Én meg csak azért hagytam magam mert nem volt időm feldolgozni.-mondtam el az igazat.
-Láttam rajtad , hogy élvezted!-flegmáskodott.
-Nem nem élveztem.-csókoltam meg lassan és érzékien.-Na ezt élveztem!-mosolyogtam , mire ő is elmosolyodott.
-Jó hiszek neked! Sajnálom , hogy felpofoztalak.-bújt hozzám.
-Semmi baj!-pusziltam meg a feje tetejét.
-Ashley gyere...enni. Nem tudtam , hogy itt vagy akkor nem zavarok!-mosolygott Niall.
-Nem nincs semmi baj! Mindjárt megyünk!-mosolyogtam én is.
-Éhes vagyooook!-nyávogott Ashley  mint egy kisgyerek.
-Verseny?-néztem rá kihívóan.
-Benne vagyok.-üllt fel és "kirohant" a sátorból. Követtem majd a tábortűz előtt felkaptam és úgy mentünk a többiekhez. Persze Charlotte "repesett" az örömtől jobbnál jobb undorodó fejeket vágott. De nem érdekelt annak örültem , hogy kibékültünk. Megettük a halat majd visszament mindenki a sátrába csak én meg Ashley nem.
-Nézzük a csillagokat.-feküdt le a földre.
-Felőlem.-nevettem majd lefeküdtem mellé.
-Olyan gyönyörűek!-mutogatott a csillagokra.
-Igen. Tudod egyszer majd szeretném megkérni a kezed!-hajoltam felé.
-Na ne tervezz még ennyire előre!-nevette el magát.
-De én már elterveztem veled maradok örökké!-csókoltam meg.
-De lehet , hogy a jövő hónapban nem leszünk együtt. Bármi közbe jöhet!-tolt el.
-Ne mondj ilyet kérlek!-szomorodtam el.
-Jó akkor nem mondtam semmit!-mosolygott.
-Nem megyünk aludni? Kezd hűvössé válni.-álltam fel.
-A-a!-rázta meg a fejét.
-De!-biccentettem a fejem oldalra.
-Akkor sem!-nyavalygott.
-Hát jó!-vontam meg a vállam majd alá nyúltam és esküvői pózba felvettem.
-Hééé én még nézni akarom a csillagokat!-adott egy meg sem érezhető pofont.
-Nyugi azok ugyan ott maradnak holnap is!-mosolyogtam majd bevittem a sátorba.
-Jó éjt 5 éves gyerek!-simogattam meg az arcát.
-Nem vagyok 5 éves!-háborodott fel.
-Akkor mennyi vagy?-mosolyogtam.
-Haty!-beszélt pöszén.
-Ja az még jobb!-nevettem majd magunkra húztam a hálózsákot.