Harmincötödik fejezet

Ashely Szemszöge:

-Elmondanád kérlek , hogy mi volt ilyen fontos ?-szegeztem rá a tekintetem.
-Hátt.. Az esküvőnket szervezgettem egy kicsit tovább.. tudod.. egy.. igen.. egy kis meglepetés vár majd!-mosolygott.
-Nem tudsz jól hazudni!
-De ez az igazság!
-Harry!-förmedtem rá.
-Mit szeretnél karácsonyra?-terelte a témát.
-Egy pasit aki nem hazudik a szemembe!
-De nem hazudtam!-nézett  a szemembe.
-Na akkor mit szeretnél?
-Semmit.-vontam meg a vállam.
-De karácsony!! Ez egy ünnep! Valamit biztos kinéztél magadnak!-állította le a kocsit.
-Nem semmit... Nekem elég az , hogy te itt vagy velem és nemsokára a pici is!-sóhajtottam.
-Édes vagy.-kacsintott majd mind a ketten kiszálltunk a kocsiból.
Beérve a házba minden fel volt díszítve. Mézeskalács illata járta be az egész házat. A magnóból karácsonyi zene szólt.
-Ezt te csináltad?-néztem rá Harry re.
-Nem!-vágta rá gyorsan majd egy hülye pofát vágott.
-Boldog majdnem karácsooonyt!-Mondta Niall miközben egy tepsi mézeskaláccsal a kezében jött ki a konyhából.
-De édes vagy!-pusziltam meg az arcát majd elvettem egy sütit a tepsiről.
-Még forró!-mosolygott.-Kérsz Harry?-fordult kedvesen harry felé.
-Nem kösz...
-Harry ne legyél goromba!
-De ezt én akartam megcsinálni veled!-mutatott körbe a házba.
-Niall csak segíteni akart. Terhesen meg amúgy is csak a terhedre lennék.-siettem oda , hogy lenyugtassam mielőtt felforr az agya.
Megrázta a fejét majd beviharzott a hálószobába.
-Sajnálom Niall. Én értékelem amit csináltál és nagyon tetszik!
-Hagyd már megszoktam.-tette le a tepsit az asztalra.
-Maradj egy kicsit. Ha már így kitettél magadért!-kérleltem.
-Nem Abból csak még nagyobb baj lenne.
-Maradj Niall!-jött ki a szobából Harry.
-Komolyan mondod?-csillant fel a szeme.
-Igen!
-Végre. Na akkor együnk mert  én nagyon éhes vagyok!-rohantam az asztalhoz.
-Ha éhes vagy nem ilyet kéne enned!-vette ki a kezemből a mézeskalácsot Harry.
-Most csak azért mert Niall készítette?
-Nem! csak szerintem nem árt jót a babának!-vett elő valami bio cuccot a hűtőből.
-De azok meg szarok! Attól nem múlik el az éhségem!
-De a babának meg jót tesz!-tette le elém az asztalra.
-Ha majd a gyerek csont soványa jön a világra te leszel a hibás!-nyitottam ki az üveget.
-Nem lesz az!-ült le velem szembe.
 -Venned kéne egy fát Harry! Holnap után karácsony!-harapott bele a sütibe Niall.
-Tudom.-Sóhajtott.-De semmi időm.
-Erre az esetre hoztam egy nem túl nagyot de nem is kicsit!-nyitotta ki az ajtót és behúzta a fát.
-Édes vagy!-mosolyogtam.
-Ja!-forgatta a szemeit Harry.
-Vigyük ki a nappaliba!-mosolyogtam.
Niall segített kivinni a nappaliba majd beleraktuk a tartóba. Kicsit elrendeztük az ágait.
Léptem fel a mini létrára mikor a hasamban erős fájdalmat éreztem.
-Jól vagy?-fogott meg hátulról Niall.
-Persze csak rugdos a kicsi!
-Megfoghatom?-nézett rám félénken.
-Persze!-mosolyogtam majd óvatosan felé fordultam. Niall lassan és óvatosan a hasamra tette a kezét és elmosolyodott.
-Milyen színű legyen majd a fa?-jött be Harry mire mind a ketten oda kaptuk a fejünket. Niall elkapta a kezét a hasamról és mintha a tarkóját vakarná állt meg mellettem.
-Nem tudom. majd mindent felrakunk amit találunk!-nevettem kínosan.
-Nem kell előttem  játszani , hogy nem történt semmi. Láttam. De semmi baj!-mosolygott majd behozta a díszeket.
-Emberek esik a hó!-nyitotta ki az erkély ajtót Niall.

Gyorsan odasiettünk Harryvel mire átölelt.

-Első telünk!-suttogta.

-Igen!-csókoltam meg.

-Nem zavarom a szerelmespárt!-hagyott ott minket Niall.

Harry elém állt és jobban átölelt.

-És? Mi legyen a pici neve? -érintette az orrát az enyémhez.

-Gizella?-röhögtem.

-Nehogy!-puszilt meg.

-Szeretném ha anyukám után kaphatná a nevét.-hajtottam le a fejem.

-Ugye nem Gizella volt a neve? Mert nekem az nem tetszik.

-Nem dehogy! Linda. Lindának hívták.-mosolyogtam miközben a nyakláncát birizgáltam.

-Szép név.  Felőlem lehet az a neve!-mosolygott.

-Menjünk vissza én már kezdek fázni!-mondtam mire Harry bólintott és vissza zárta az ajtót.

                                                 ***

-Jó reggelt!-sétáltam be a nappaliba. A fa a szoba közepén állt a kandalló be volt gyújtva .

-Na jössz? feldíszítjük a fát. Mire készen leszünk átjönnek a többiek is!-adott a kezembe egy dobozt Harry.

-Huszon negyedike van?-kérdeztem egy kissé még kómásan.

-Egen!-vett kí pár díszt a dobozból.

-Gyorsan elrepült ez a tegnapi nap! És sajnálom kérlek nézd el , hogy összetörtem pár tányért.

-Semmi baj! Majd veszünk ujjakat!-nevetett.

-Milyen színekre gondoltál?

-Nem tudom ezeket találtam. Van itt zöld ezüst és ez a narancs vagy mi ez itt!-mutatta fel mire mind a hármat leejtette.

-Ezért szeretlek!-nevettem.-De ott még van piros is. Meg ahogy látom piros szalag. Szerintem piros ezüst gömbök legyenek rajta és a piros szalag.-vettem ki a kezéből amit összegyűjtött , hogy ne hogy megint leejtse.

-Én inkább hozok egy seprűt!-tette csípőre a kezét majd a darabokra tört gömbökre mutatott.

Bólintottam,átléptem a szilánkokat és elkezdtem díszíteni a fát. Miután Harry végzett a "sepregetéssel" mert az minden volt csak az nem, ő is csatlakozott mellém.

Közben a fiúk is megérkeztek és besegítettek.

-Akkor készen is vagyunk! Tök jó!-ült le a kanapéra Louis.

Felé fordultam és elmosolyodtam. Mire vissza fordultam csak annyit  láttam , hogy Liam ölelgeti a fát.

-Uhm.. Liam? Te meg mit művelsz?-ráncoltam össze a szemöldököm.

-Semmit..-ölelgette továbbra is a fát.

-Azt nagyon jól csinálod. De most komolyan miért ölelgeted azt a fát?

-Mert én egy fa ölelő vagyok.-jelentette ki.-Egy fa ölelő ölelő ölelő..-víz hangozta az "ölelő"  szót.

-Éééérteem.-nyújtottam meg az é betűt majd leültem Louis mellé.

-Mostanában iyleneket csinál. Mi Zaynel már megszoktuk!-vonta meg a vállát  Louis.

-Ki kér forrócsokit?-jött be a szobába Harry egy tálcával.

Mindenki Harry felé vette az irányt és egy egy bögrét vettek el a tálcáról.

-Ez az egy neked maradt meg!-mosolygott Harry.

-Most nem félted a baba egészségét ?

-De. De ez még belefér!-mosolygott majd  odaadta a bögrét.

Harmoncnegyedik fejezet

Sziasztok itt az új rész :) Ugye oldalt  lehet szavazni , hogy legyen e Bozsek Márkos blogom. Szavazzatok :)


Harry szemszöge 

-Ne vedd fel kérlek. Mi van ha meg akar vesztegetni ?-fogta meg a kezem.

-Rendben nem veszem fel-öleltem át.
Tudtam mit akart a főnököm de kinyomtam. Ha Ashely megtudja , hogy még egyszer én hívtam fel akkor..
-Mit akarhat tőled ?-nézett rám.
-Nem tudom. De tudod mit ? Felhívom és kilépek!-simítottam meg az arcát.
-Eddig miért nem tetted meg ?-ült le az ágyon.
Meghúztam a vállam.-Felhívom most jó?-indultam ki a szobából.
-De miért ész el ?-szólt utánam.
-Öhm....csinálni..csinálni akartam magamnak közben egy kávét.-fogtam meg az ajtó kilincsét majd gyorsan a konyhába siettem.
Gyorsan tárcsáztam a számot majd beindítottam a kávéfőző gépet. 
-Van pofád felhívni és mikor én vissza hívlak kinyomsz?-hallottam öreg rekedtes hangját.
-Sajnálom de Ashley  mellettem volt.-tettem be egy bögrét , hogy abba folyjon a  kávé.
-Mit akarsz? Miért hívtál?-Szívott bele a cigijébe majd köhögve kifújta.
-Szeretnék újra a csapatba tartozni. Igen tudom sok szabályt megszegtem de.. Kérem!.-kérleltem.
-Rendben. Végül is te voltál a legjobb. Úgyhogy visszaveszlek! de egyet jegyezz meg! Ezek után már nincs kilépés!-förmedt rám.
-Rendben!-mondtam majd kinyomtam.
Öntöttem egy kis tejet a kávémba majd visszamentem Ashley hez.
-Kiléptem!-hazudtam a szemébe.
-Ez annyira megnyugtat!-mosolygott.
Elmosolyodtam. Persze fájt  , hogy hazudnom kellett a menyasszonyomnak de.. 
 Lefeküdtem mellé ő mellém , bújt majd elaludt.


*Hetekkel később*

Ma a stúdióban voltunk Ashley is ott volt. Az első dalt vettük fel az új albumunkra. Ez nem más volt mint a Story of my Life.
-Rendben gyerekek! Nagyon jó eddig! Most egy kis szünetet tartunk de aztán jövünk vissza.-tapsolt az egyik hangkeverő majd kiment a szobából.
Átmentem a másik szobába majd megfogtam Ashley kezét.
-Látom rajtad , hogy baj van. Mi az?-érintettem meg a homlokommal az övét.
-Nem tudom. Nem érzem jól magam. Fáj a hasam. És hányingerem van.-bújt hozzám.
-Nyugi nemsokára készen leszünk. Ha meg úgy érzed akkor menj ki a wc re.-simogattam meg a hátát.
-Oké vissza mindenki folytatjuk a munkát!-jött be az a fickó aki  négy perce kiment.
-Mutogass ha kell valami jó?-pusziltam meg a homlokát. Bólintott majd visszamentem a többiekhez.
 Elénekeltünk még két dalt mikor Ashleyre néztem aki nagyon rosszul festett. vetettem rá egy " jól vagy?" pillantást , mire ő megrázta a fejét és összecsuklott. Megijedtem. Kirohantunk a fiúkkal majd át a másik szobába.
-Hívja valaki a mentőket!-ültem le majd az ölembe vettem Ashley-t.
Niall remegő kézzel tárcsázta a 911 et.
-Öt perc és itt vannak!-nyomta ki a telefont.
-Ashely kérlek!-fogtam a fejét.
Mikor a menők megérkeztek , Ashleyt felrakták egy hordágyra majd berakták a stúdió előtt várakozó mentőautóba. Beszálltam a mentők után és helyet foglaltam az egyik ülésen. A mentők faggatni kezdett , hogy mi történt én meg elmondtam , hogy mondta , hogy nincs jól és hányingere van. Majd pár percre rá elájult.  Beérve a kórházba Ashleyt egy röntgenszobába tolták be. tíz perc múlva kijött az orvos.
-Doktor úr ugye minden rendben a menyasszonyommal?-álltam fel.
-Minden rendben van apuka!-mosolygott rám.
-Miért nevez apuká...-kérdeztem volna mire leesett.
-Igen! A menyasszonya egy hetes terhes! Gratulálok!-veregette meg a vállam majd elment.
Kijött Ashley kórterméből egy nővér.
-Elnézést! Be lehet már Ashley hez menni?-indultam meg a nővér felé.
-Persze már felébredt de pihenésre van szüksége!-mosolygott majd elment.
Benyitottam a terembe.  Elmosolyodtam mikor megláttam Ashleyt.
-Szia!-mosolygott.
-Szia! jobban vagy?-ültem le mellé.
-Igen. Mondta az orvos?-fogta meg a kezem.
-Igen!-mosolyogtam.
-Rá jobban fogok vigyázni!-tette a kezét a hasára.
-Én meg rátok!-tettem oda én is.
-Minden rendben van Ashley?-jöttek be sorban a fúk egy egy szál rózsával a kezükben.
-Igen! Újra terhes vagyok!-ült feljebb az ágyon.
-Mindenkin láttam , hogy nagyon örül csak Niall nem. Persze tettette de látszott rajta , hogy szomorú.
-Hát akkor sok boldogságot!-mondta Louis.
-Köszönjük!-mosolyogtam.
Kinyílt az ajtó és a doktor lépett be.
-Mivel a leendő anyukának nincs semmi baja ezért hazamehet ha szeretnék akkor már most!-mosolygott a doktor majd kilépett a teremből.
                                                           ***
Ashley szemszöge

-Ashley!-fogta meg a vállam Niall.
-Igen?-fordultam meg.
-Gratulálok!-ölelt meg.
-Köszönöm.-mosolyogtam és szorosan magamhoz öleltem.
-Ashley nekem most el kell mennem de majd jövök!-csókolt meg Harry.
-De hova mész?-fogtam meg a kezét.
-Fontos dolgot kell elintéznem!-húzta ki a kezét az enyémből majd elviharzott.
Megforgattam a szemeimet majd bementem a házba.
 Múltak a hónapok és a hasam egyre nagyobb lett. Közben az esküvőnket is megterveztük amit januárban tartunk meg.  Eljött az a nap mikor megtudjuk , hogy milyen nemű lesz a kisbaba.
-Nagyon vártam már ezt a napot.-fogtam meg Harry kezét.
-Én is de közbe jött valami sajnálom.-mondta és már a kabátját vette , hogy ő akkor indul.
-Komolyan? Van fontosabb dolog azon kívül , hogy megtudd fiad vagy lányod lesz?  Mostanában folyamatosan elmész mert közbejött valami. Azon sem csodálkoznék ha még az oltár előtt sem jelennél meg.-kezdtem el kiabálni.
-Sajnálom de ez tényleg fontos!-nyitotta ki az ajtót.
-Fontosabb a gyerekednél? Mond meg  ha egy másik nővel kavarsz!-támadtam le.
-Nem nem egy másik nő! Én téged szeretlek!-puszilta meg az arcom majd kilépett a házból.
-Ez mi volt?-nyitott be Niall.
-Áh.. valami közbe jött ezért nem jön el velem az ultra hangra.
-Ja... Én eljövök veled ha akarod.-mosolygott.
-Ez tudod ilyen anya apa dolog mert azért még is csak most derül ki a gyereke neme. De ugye más fontosabb.-öltem le a fotelba.
-Na kérlek!  Ez olyan izgi lehet!-nevetett.
-Jó.-sóhajtottam.
-Mikor indulunk?-kérdezte hiper gyorsan.
-Most kéne. Csak ugye Harry elvitte a kocsit. -vontam meg a vállam.
-Taxi is létezik!-kacsintott.
Akkor hívj egy Taxit.-mosolyogtam majd felvettem a téli kabátomat.
Tíz perc múlva megjött értünk a taxi.
-És mit szeretnél fiút vagy kislányt?-nyitotta ki nekem a taxi ajtaját.
-kislányt!-mosolyogtam.
Niall megkerülte a kocsit és ő is beszállt.
-Izgulok.-fogta meg a kezem.
Kihúztam a kezem az övéből majd az ablakon kifelé kezdtem bámulni.
-Bocs.De én még mindig szeretlek , hiába telt el már vagy hat hónap.-fogta meg a combom.
-Kérlek!-mondtam majd levette a kezét.

Harry szemszöge

-Értem uram. És mennyi időt kapok?-vettem el az asztalról a borítékot.
-Négy nap!-mondta majd lekapcsolta a lámpát.
Rohantam ki a kocsihoz.  Eldugtam a borítékot majd a kórház felé kezdtem hajtani.
Mikor megérkeztem   rohantam fel a kettes röntgenszobába. Bekopogtam.
-Tessék!-szólt a doktornő majd beléptem a terembe.
-Elnézést a késésér csak.. ez meg mit keres itt?-kérdeztem mikor megláttam Ashley mellett Niallt.
-Tudod ő elkísért. Nem úgy mint a gyerek apja!-nézett rám a monitorról Ashley.
-Ashley. Mondtam közbejött valami!-mentegetőztem.
-És neked mi a fontosabb?-ült fel miközben a hasát törölgette.
-Ashley!-mondtam elszomorodva.
-Hagyj! Ha neked ennyi nem számít! vette fel a kabátját.-Köszönöm doktornő!-mosolygott vissza majd távozott a szobából. Utána futottam. Persze nem szóltam hozzá mert tudtam mi következett volna. Beszálltunk a kocsimba majd hazafelé vettem az irányt. Útközben ránéztem Ashley re és a hasára raktam a kezem és simogatni kezdtem.
-Mi a neme?-tettem fel a kérdést félénken.
-Kislány.-fogta meg a kezem.
-Kislány.-suttogtam.
Halványan elmosolyodtam majd visszaraktam a kezem a kormányra.

Harmincharmadik fejezet.

-Mi az ? -nézett rám Harry.
-Ja..se..semmi.-mondtam de közben le se vettem a szemem a monitorról..
-Tényleg nincs? Csak mert olyan rémült képet vágsz!-bújt újra mellém mire gyorsan kiléptem a facebook-omból.
-Unatkozok. Csináljunk valami izgalmasat! tette a kezét a combomra.
-Ne..ehhez..most nincs kedvem.-ültem fel az ágyon.
-Akkor mihez van kedved ?-szomorodott el egy kicsit
-Tervezzük meg az esküvőt kérlek! Nem bírok várni!-fogta meg az arcom mire a tekintetét az enyémbe mélyesztette.
-Rendben!-puszilta meg az orromon. Gyorsan előkotorásztam egy jegyzetfüzetet és egy ceruzát az éjjeli szekrényem felső fiókjából.
-Miért tárolod azt ott?-nézett a jegyzetfüzetre majd rám.
-Nem tudom. Na kezdjük el!-nevettem és a kezembe vettem ceruzámat.-Hányan legyenek?-vágtam Harryhez a ceruzámat.
-Héé.. Ezt vissza kapod.-dobta el a szoba végébe a füzetet majd rám mászott.
-Nee!-mosolyogtam miközben a hátába kapaszkodtam.
-Csináljunk babát!-tette a kezét a fejem alá.
Elröhögtem magam mire megfordítottam magunkat.
-Majd!-hajtottam a fejem a mellkasára.-Majd ha megházasodtunk!-mosolyogtam.
-Miért pont utána?-adott egy puszit a fejemre.
-Mert ha terhes leszek akkor nem jön majd rám a menyasszonyi ruha!-mondtam egy kis kényességgel a hangomban.
-És ? Attól még ugyan úgy gyönyörű vagy!-szorított magához.
-Én úgy képzeltem el ezt az egészet , hogy csak a legközelebbi rokonok legyenek ott. Ugye anyum meghalt. De apumat meg hívjuk az egy. A te szüleid az már három. Loui Liam Niall és Zayn az hét. Van még valaki akit szeretnél meghívni?-mutattam az ujjaimon a hetes számot.
-Igen Gemmát a nővéremet. És az már nyolc.-bökött rá a nyolcadik ujjamra.
-Oké.-nyitottam ki a nyolcadik ujjam.
Gyorsan lemásztam az ágyról és az eldobott jegyzetfüzetért siettem.
-Hol a ceruza?-álltam meg az ágy előtt.
-Nem tudom. Utoljára akkor láttam mikor nekem vágtad. Bocs utoljára akkor éreztem.-röhögött majd felült az ágyon és tapogatni kezdett.-Megvan!-nyúlt be a takaró alá.
-Köszi!-vettem  volna ki a kezéből de ő nem engedte.-Na!-nyögtem fel.
-Csak akkor adom oda ha kapok egy puszit!-dugta a háta mögé a ceruzát.
Mosolyra húztam a számat majd  a két kezemmel az ágyra támaszkodtam és  csücsörítettem. Harry a nyakam köré fonta a kezeit majd magára rántott. Hevesen az ajkamat kezdte harapdálni. Éreztem édes telt ajkait. A hajába túrtam. Kicsit ránehezedtem mire valami reccsent alattunk.
-Ugye ez nem az ágy volt?-kaptam fel a fejem.
-Az nem lehetett.-próbálta meg visszahúzni a fejem.
-Akkor mi volt?-másztam le róla.
-Nem tudom.-ült fel.
A ceruza kettétörve hevert az ágyon Harry mögött.
-Neee...-röhögtem el magam.
-Mi az?-nézett rám. Annyira röhögtem , hogy nem bírtam válaszolni csak a ceruza felé mutogattam. Harry hátra nézett.
-Azt hiszem egy kicsit híztam!-vakarta meg a tarkóját.
Mikor végre abbahagytam a röhögést az ablak felé biggyesztettem  a fejem.
-Esik!-karoltam át Harryt hátulról.

-Van rá egy módszerem , hogy ezen a szomorú napon ne leegyünk szomorúak az időjárás miatt!-simogatta a kezem.

-Igen és mi az?-suttogtam a fülébe majd a nyakát kezdtem harapdálni szívogatni.

Harry lehúzta a  pólóját majd hátradöntött az ágyon és úgy kezdte el kényeztetni az ajkaimat.

                                                                         *Pár perc múlva

-Basszus Harry!-lihegtem miközben Harry lemászott rólam.

-Mi az?-könyökölt mellém , de pontosan tudta , hogy miért mondom ezt.

-Miért vagy ilyen jó?-túrtam bele az izzadt hajamba.

-Hát ha van aki kiváltsa ezt belőlem!-tekergette a hajam majd megnyalta a szája szélét.

-Látom még be vagy indulva!-fordultam felé.

-Igen!-suttogta.

-Éhes vagyok.Te nem?-nyúltam a fehérneműmért.

-Igen  téged!-fogta meg a kezem.

-Valami mást?-vettem fel a ruha neműmet majd kikászálódtam az ágyból.

-Hmm..sexy vagy fehérneműben.-mutatott oda ami egy kicsit nagyon ágaskodott.

Mosolyogva megforgatta, a szemeimet majd kimentem a konyhába.

Levettem a polcról a mogyoróvajat  és kivettem a kenyértartóból a kenyeret.  Megkerestem a vágódeszkát majd levágtam kettő darabot a kenyérből. Megfordultam mert a mobilom rezegni kezdett a pulton. Kijelzőn nagybetűkkel állt " Niall,, . Hezitáltam , hogy felvegyem e de végül felvettem.

-Mi az Niall? -suttogtam.

-Miért suttogsz? Csak gratulálni szerettem volna  , hogy megházasodsz. És remélem emiatt a kis incidens miatt nem fogtok rólam megfelejtkezni!-nevetett kínosan.

-Nem dehogy!-mosolyogtam miközben a mogyorós üveg tetejével játszadoztam.

-Jó hallani a hangod!-mondta. Éreztem a hangján , hogy mosolyog. Ez engem is megnyugtatott , de ellent kellett neki mondanom.

-Ne kezd kérlek!-suttogtam.-Bocs most le kell raknom de majd küldjük a meghívót!-mondtam mert Harry kijött a szobából.

-Rendben de megtennéd , hogy majd te személyesen adod oda ?-próbálkozott.

-Rendben!-mondtam majd kinyomtam.

-Ki volt az ? -vette el előlem a mogyoró vajas szendvicsemet.

-Niall.-kapcsoltam ki a telefonom.

-Azt mondta nem fog zaklatni. Ezt nem hiszem el!-vitte feljebb a hangját.

-Ne legyél ideges! Nem "zaklatott". Csak kérdezett valamit.-vettem vissza a szendvicsem.

Ekkor Harrynek csörrent meg a telefonja.

-Csak nem Niall az?-mosolyogtam.

-Nem...A főnököm...A bérgyilkos főnököm.-nézett rám rémülten.