Harmincötödik fejezet

Ashely Szemszöge:

-Elmondanád kérlek , hogy mi volt ilyen fontos ?-szegeztem rá a tekintetem.
-Hátt.. Az esküvőnket szervezgettem egy kicsit tovább.. tudod.. egy.. igen.. egy kis meglepetés vár majd!-mosolygott.
-Nem tudsz jól hazudni!
-De ez az igazság!
-Harry!-förmedtem rá.
-Mit szeretnél karácsonyra?-terelte a témát.
-Egy pasit aki nem hazudik a szemembe!
-De nem hazudtam!-nézett  a szemembe.
-Na akkor mit szeretnél?
-Semmit.-vontam meg a vállam.
-De karácsony!! Ez egy ünnep! Valamit biztos kinéztél magadnak!-állította le a kocsit.
-Nem semmit... Nekem elég az , hogy te itt vagy velem és nemsokára a pici is!-sóhajtottam.
-Édes vagy.-kacsintott majd mind a ketten kiszálltunk a kocsiból.
Beérve a házba minden fel volt díszítve. Mézeskalács illata járta be az egész házat. A magnóból karácsonyi zene szólt.
-Ezt te csináltad?-néztem rá Harry re.
-Nem!-vágta rá gyorsan majd egy hülye pofát vágott.
-Boldog majdnem karácsooonyt!-Mondta Niall miközben egy tepsi mézeskaláccsal a kezében jött ki a konyhából.
-De édes vagy!-pusziltam meg az arcát majd elvettem egy sütit a tepsiről.
-Még forró!-mosolygott.-Kérsz Harry?-fordult kedvesen harry felé.
-Nem kösz...
-Harry ne legyél goromba!
-De ezt én akartam megcsinálni veled!-mutatott körbe a házba.
-Niall csak segíteni akart. Terhesen meg amúgy is csak a terhedre lennék.-siettem oda , hogy lenyugtassam mielőtt felforr az agya.
Megrázta a fejét majd beviharzott a hálószobába.
-Sajnálom Niall. Én értékelem amit csináltál és nagyon tetszik!
-Hagyd már megszoktam.-tette le a tepsit az asztalra.
-Maradj egy kicsit. Ha már így kitettél magadért!-kérleltem.
-Nem Abból csak még nagyobb baj lenne.
-Maradj Niall!-jött ki a szobából Harry.
-Komolyan mondod?-csillant fel a szeme.
-Igen!
-Végre. Na akkor együnk mert  én nagyon éhes vagyok!-rohantam az asztalhoz.
-Ha éhes vagy nem ilyet kéne enned!-vette ki a kezemből a mézeskalácsot Harry.
-Most csak azért mert Niall készítette?
-Nem! csak szerintem nem árt jót a babának!-vett elő valami bio cuccot a hűtőből.
-De azok meg szarok! Attól nem múlik el az éhségem!
-De a babának meg jót tesz!-tette le elém az asztalra.
-Ha majd a gyerek csont soványa jön a világra te leszel a hibás!-nyitottam ki az üveget.
-Nem lesz az!-ült le velem szembe.
 -Venned kéne egy fát Harry! Holnap után karácsony!-harapott bele a sütibe Niall.
-Tudom.-Sóhajtott.-De semmi időm.
-Erre az esetre hoztam egy nem túl nagyot de nem is kicsit!-nyitotta ki az ajtót és behúzta a fát.
-Édes vagy!-mosolyogtam.
-Ja!-forgatta a szemeit Harry.
-Vigyük ki a nappaliba!-mosolyogtam.
Niall segített kivinni a nappaliba majd beleraktuk a tartóba. Kicsit elrendeztük az ágait.
Léptem fel a mini létrára mikor a hasamban erős fájdalmat éreztem.
-Jól vagy?-fogott meg hátulról Niall.
-Persze csak rugdos a kicsi!
-Megfoghatom?-nézett rám félénken.
-Persze!-mosolyogtam majd óvatosan felé fordultam. Niall lassan és óvatosan a hasamra tette a kezét és elmosolyodott.
-Milyen színű legyen majd a fa?-jött be Harry mire mind a ketten oda kaptuk a fejünket. Niall elkapta a kezét a hasamról és mintha a tarkóját vakarná állt meg mellettem.
-Nem tudom. majd mindent felrakunk amit találunk!-nevettem kínosan.
-Nem kell előttem  játszani , hogy nem történt semmi. Láttam. De semmi baj!-mosolygott majd behozta a díszeket.
-Emberek esik a hó!-nyitotta ki az erkély ajtót Niall.

Gyorsan odasiettünk Harryvel mire átölelt.

-Első telünk!-suttogta.

-Igen!-csókoltam meg.

-Nem zavarom a szerelmespárt!-hagyott ott minket Niall.

Harry elém állt és jobban átölelt.

-És? Mi legyen a pici neve? -érintette az orrát az enyémhez.

-Gizella?-röhögtem.

-Nehogy!-puszilt meg.

-Szeretném ha anyukám után kaphatná a nevét.-hajtottam le a fejem.

-Ugye nem Gizella volt a neve? Mert nekem az nem tetszik.

-Nem dehogy! Linda. Lindának hívták.-mosolyogtam miközben a nyakláncát birizgáltam.

-Szép név.  Felőlem lehet az a neve!-mosolygott.

-Menjünk vissza én már kezdek fázni!-mondtam mire Harry bólintott és vissza zárta az ajtót.

                                                 ***

-Jó reggelt!-sétáltam be a nappaliba. A fa a szoba közepén állt a kandalló be volt gyújtva .

-Na jössz? feldíszítjük a fát. Mire készen leszünk átjönnek a többiek is!-adott a kezembe egy dobozt Harry.

-Huszon negyedike van?-kérdeztem egy kissé még kómásan.

-Egen!-vett kí pár díszt a dobozból.

-Gyorsan elrepült ez a tegnapi nap! És sajnálom kérlek nézd el , hogy összetörtem pár tányért.

-Semmi baj! Majd veszünk ujjakat!-nevetett.

-Milyen színekre gondoltál?

-Nem tudom ezeket találtam. Van itt zöld ezüst és ez a narancs vagy mi ez itt!-mutatta fel mire mind a hármat leejtette.

-Ezért szeretlek!-nevettem.-De ott még van piros is. Meg ahogy látom piros szalag. Szerintem piros ezüst gömbök legyenek rajta és a piros szalag.-vettem ki a kezéből amit összegyűjtött , hogy ne hogy megint leejtse.

-Én inkább hozok egy seprűt!-tette csípőre a kezét majd a darabokra tört gömbökre mutatott.

Bólintottam,átléptem a szilánkokat és elkezdtem díszíteni a fát. Miután Harry végzett a "sepregetéssel" mert az minden volt csak az nem, ő is csatlakozott mellém.

Közben a fiúk is megérkeztek és besegítettek.

-Akkor készen is vagyunk! Tök jó!-ült le a kanapéra Louis.

Felé fordultam és elmosolyodtam. Mire vissza fordultam csak annyit  láttam , hogy Liam ölelgeti a fát.

-Uhm.. Liam? Te meg mit művelsz?-ráncoltam össze a szemöldököm.

-Semmit..-ölelgette továbbra is a fát.

-Azt nagyon jól csinálod. De most komolyan miért ölelgeted azt a fát?

-Mert én egy fa ölelő vagyok.-jelentette ki.-Egy fa ölelő ölelő ölelő..-víz hangozta az "ölelő"  szót.

-Éééérteem.-nyújtottam meg az é betűt majd leültem Louis mellé.

-Mostanában iyleneket csinál. Mi Zaynel már megszoktuk!-vonta meg a vállát  Louis.

-Ki kér forrócsokit?-jött be a szobába Harry egy tálcával.

Mindenki Harry felé vette az irányt és egy egy bögrét vettek el a tálcáról.

-Ez az egy neked maradt meg!-mosolygott Harry.

-Most nem félted a baba egészségét ?

-De. De ez még belefér!-mosolygott majd  odaadta a bögrét.