tizennyolcadik fejezet.

Ashley szemszöge:


Gyorsan elfordultam mert Niall eléggé elpirult.
-Nem nem zavartál meg semmit.. és mindjárt jövünk!-takargattam magam.
-Jó akkor ..én..megyek..-zárta vissza a cipzárt.
Gyorsan felkaptam magamra a maradék ruhát és kimentünk a többiekhez.
Reggelire a fiúk rántottát dobtak össze.
Finom volt csak ha mondjuk Louis nem kezd el röhögtetni akkor meg tudom enni az egészet.
Harry megfogta a kezem és húzni kezdett az erdő felé.
Addig húzott maga után ameddig egy vadleset nem találtunk. Felmásztunk majd néztük az előttünk elterülő mezőt. Harry mögém állt majd magához húzott.
-Romantikus.-suttogta sexy hangon.
-Igen.-csuktam le a szemeimet.
Harry maga felé fordított de a szemeim még mindig csukva voltak.
-Álmodozol?-harapott az ajkamba.
-Nem.. csak a hangod.-suttogtam.
-A hangom?-értetlenkedett pedig tudta mit akarok mondani.
-A hangod  lázba hoz!-nyitottam ki a szemem. A száján perverz mosoly ült.
-Nem nem.. bár én is szeretném de nem!-mosolyodtam el.
Harry bevágta a kamudurcit majd leült a vadles közepére.
Leültem mellé majd a vállára hajtottam a fejemet.
-Mikor veled vagyok , a szívem egyszerre ver lassan és hevesen. Mikor veled vagyok megszűnik forogni a világ , az idő megáll és nem mozognak a tárgyak csak mi. Csak neked élek! Feladnék mindent ami fontos. Csak , hogy te legyél a mindenem!-kulcsolta össze a kezeinket.
Az ölébe hajtottam a fejem és a szemébe néztem. A szeme a félelemtől csillogott. Harry lehajolt majd lassan de gyengéden megcsókolt.
-Látom a szemeden , hogy félsz mi a baj?-néztem rá aggódóan.
-Csak nem akarlak elveszíteni a rajongók miatt. Már megy a találgatás , hogy biztos együtt vagyunk.-halkult el a végére.
-De nem vagyunk együtt.-mondtam ki szárazon.
-Mi? Neked ez nem jelent semmit? Azt hittem... áhh hagyjuk oké?-állt fel.
-Most mi van ? Egyszer sem kérdezted meg , hogy akarok e a barátnőd lenni vagy sem!-álltam fel én is.
-Jó megkérdezem. Akarsz a barátnőm lenni? Vagy ne ne legyél ne legyél egy ilyen egoista barátnője legyél  a cuki ír manó barátnője!-kezdett el kiabálni.
-Én szeretnék ennek a göndör egoista paraszt fiúnak a barátnője lenni!-sétáltam elé majd megöleltem.
-Azért paraszt nem vagyok!-szorított magához.
-Csak néha! egy ici picit.-nevettem.-Fázok. Vissza megyünk?-néztem rá kiskutya szemekkel.
Bólintott majd lemásztunk a vadlesőr.


Niall szemszöge:

A telefonom rezegni kezdett. Ismeretlen szám volt.
-Igen?-szóltam bele.
-Szia Charlotte vagyok!-hallottam újra a tegnapi vidám hangot.
-Szia! Miért hívtál?-kíváncsiskodtam.
-Szeretnék találkozni veled.-komolyodott el egy kicsit a hangja.
-Mármint most?-döbbentem le.
-Igen most. Merre vagy?-csapódott be a háttérbe egy ajtó.
-Hát én most a haverjaimmal sátorozok.-vakartam meg a tarkóm.
-Remek akkor oda megyek hol táboroztok?-hallottam reményteli hangját.
-Hát. London mellett nem tudom , hogy tudod e de van egy kis erdő rész ki van írva egy táblára , hogy; Camping place.-mondtam el neki a tartózkodási helyünket bár én sem tudom , hogy minek.
-Igen tudom hol van akkor találkozunk. Szia!-mondta boldogan majd lerakta a telefont.
Ashley és Harry jöttek vissza kézen fogva. A szívem összeszorult látván , hogy boldogok. Szerettem volna csak még egy estét eltölteni Ashley vel még akkor is ha nem úgy. Szeretném ha megértené , hogy szeretem. De Harry kicsinyes féltékenysége az utamba áll.
-Ashley!-kiabáltam oda mire Ashley és Hazz felém fordították a fejüket.- Beszélhetnénk?-néztem rá.
-Persze.-adott egy csókot Harry nek majd felém kezdett közeledni.
Megfogtam a kezét majd húzni kezdtem.
-Igen?-nézett rám gyönyörű kék szemeivel.
-Szeretlek!-csókoltam meg.
-Ne! Harryvel össze jöttünk!-tolt el magától. E szavak hallatán a szívem csak jobban darabokra tört.
-Kérlek! Mondd , hogy csak viccelsz!-könyörögtem.
-Nem Niall! Sajnálom!-hajtotta le a fejét.
-Kérlek csak had csókoljalak meg!-könyörögtem még mindig.
Ashley lábujjhegyre emelkedett majd lassan megcsókolt. Az ajka puha volt. Mikor már abba akarta hegyni én nem engedtem.  Mikor már tényleg elválltak ajkaink szomorúan néztem Ashley re.
-Kérlek ne szomorkodj! Megtalálod az igazit. De nem én vagyok az!-tette a kezét az arcomra.
-De..nekem te vagy az igazi!-fogtam meg a kezét. Ashley megrázta a fejét majd vissza mentünk a többiekhez. Beszélgettünk a tűz helye körül. Legalább 1 óra alatt egy fekete kocsi állt meg az út szélén. Tudtam , hogy Charlotte az. Az ajtó kinyílt. Nagyot nyeltem. Egy szőkés barnás hajú  lány szállt ki a kocsiból. Felálltam a farönkről majd odasétáltam hozzá.
-Szia Niall! Charlotte vagyok!-mondta kicsit lekezelően.
-Szia!-nyújtottam a kezem.
-Segítenél? hoznád a nehezebb táskákat?-nézett rám mintha egy inas lennék. Szép lány volt de... a személyisége. Azt hagyjuk.