huszonkettedik fejezet.

-Ha kipihentük magunkat elmegyünk sétálni?- fordultam hasra.
-Nem tudom. Felőlem!-mosolygott.
-De. Amit tegnap mondtam , hogy.. majd feleségül akarlak venni azt komolyan gondoltam!-néztem a szemébe mire ő elnevette magát.
-Harry még fiatalok vagyunk!-nevetett.
-Nem érdekel. De azért az szarul esik , hogy kiröhögsz.-szegeztem a tekintetem a párnámra.
-Jó bocs. Menjünk sétálni!-tette a kezét a vállamra.
-Jó menjünk.ültem fel és felvettem a földről a ruháinkat.
Mikor felöltöztünk kimentünk a nappaliba és felhúztuk a cipőnket.
-Bocs elfelejtettem a telefonom mindjárt jövök!-nézett bele a táskájába majd berohant a  hálóba.
Az ajtónak támaszkodtam és vártam , hogy kijöjjön.
-Jössz már?-tettem fel a kérdést mikor már türelmetlenül álltam az ajtóban.
-Igen itt vagyok csak valahogy az ágy alá került.-mosolygott perverzül.
-Na gyere! Te kis huncut!-fogtam meg a kezét majd kiléptünk az ajtón.
-Merre megyünk ?-érdeklődött.
-Elmegyünk a park felé. Utána...utána meg nem tudom.-mosolyogtam.
-Harry ő a barátnőd?-jött oda egy tizenöt év körüli lány.
-Nem mondok semmit ha nem baj!-kerültem ki.
-Akkor vegyél feleségül! Nem való hozzád ez a csitri. És szép szóval mondtam.-válaszolt kényesen.
Már akartam megfordulni de Ashley megállított.
-Hagyd!-suttogta.
-Nem hagyom ennyiben!-kiabáltam.
-Harry!-emelte feljebb a hangját majd elhúzott.
-Most mire volt ez jó?-álltam meg.
-Miért talán fel akartad pofozni?-állt meg ő is.-Nyugodj le.  Ez ezzel jár!-ölelt meg.
-Jó. Menjünk tovább! A park mindjárt itt van.-fogtam meg újra a kezét.
Kis idő múlva földes útra tértünk. Tudtam már csak pár percnyi séta és a parkba leszünk.

-Leülünk a padra ?-mutattam egy felénk közel lévő padra.

-Aha.-kezdett el futni a pad felé.

Én csak sétáltam utána és leültem mellé. Ashley a fejét a vállamra hajtotta.

-Mi az ?-néztem rá.

-Semmi..csak..furcsa , hogy apám ilyen együtt működő. Pedig utált téged.-szomorodott el.

-Ne szomorkodj ezen! Lehet , hogy utál engem de , az a lényeg , hogy mi szeretjük egymást nem igaz?-érintettem a homlokomat az övéhez.

-De.-mosolygott.

-Harry! Harry!-hallottuk több száz tinilány hangját.

-Szerintem jobb lesz ha megyünk! Ha ezt meghallják a lesifotósok ők se fognak leszállni rólunk.-fogtam meg a kezét majd húzni kezdtem magam után.

-Harry csak egy fotót!-lépet elém egy fotós. Futni kezdtem majd kiérve a főutcára fogtunk egy taxit persze a fotós nem tágított követett és lekapott miközben, vettem le az ingemet meg a kabátomat és Ashley vel szállnánk be a kocsiba. tuti , hogy holnap a címlapon leszünk. Beültünk a taxiba és megadtam a megadott helyet.

Ashleyt átkarolva ültem mellette. Meg akartam csókolni de ellökött magától.

-Mi van?-néztem rá idegesen.

-Hagyj!-nézett ki az ablakon.

-Mi a bajod?-húztam fel magam.

-Semmi!-kiabált.

Ettől kezdve nem szóltunk egymáshoz a hazafelé vezető úton. Kifizettem a taxist , majd bementünk a házba.

-Minek kellett jelenetet rendezned a kocsiba?-kiabáltam.

-Hagyjál békén!-vonult be a hálóba.

-Ashley! Nyizsd ki az ajtót!-dörömböltem az ajtón.-Nem hallod? Nyisd ki vagy betöröm!-fenyegettem mire kattant a zár.

-Tessék így jobb?-nyitotta ki kisírt szemekkel.

-Mi ez a hirtelen hangulatváltozás?-öleltem magamhoz.

-Nem tudom!-karolt belém.-Csak egyszerűen elöntött a düh.-nézett fel rám.

-Miért?-ültem le vele az ágyra.

-Mert furcsa volt , hogy a taxi ban akarsz megcsókolni.-törölte meg a szemeit.

-És ezért kell sírni?-söpörtem ki az arcából egy hajtincsét. Meghúzta a vállát majd  engem hátradöntve az ágyon elaludt.   Leszedtem magamról majd betakartam. Kimentem a nappaliba majd a szekrényemhez siettem. Megkerestem a pisztolyt. felhúztam egy kesztyűt  , és kisiettem a lakásból. Egy pillanatra megtorpantam , hisz mi lesz ha Ashley előbb felébred mint ahogy kéne?. Visszamentem a házba majd mindent visszatettem a helyére. 

-Ez még várhat.-suttogtam.

Ashley szemszöge:

Éreztem , hogy Harry nincs mellettem így hát kimentem a nappaliba.

-Gyorsan elaludtál!-kelt fel a kanapéról Harry.

-Anya , anya nézd mit rajzoltam!-futott felém egy 4 éves kislány.

-Ő kicsoda ?-néztem meglepetten Harry re.

-A Lányunk. Kimosták az agyad ?-ölelt át.

Lehajoltam a kislányhoz majd elvettem a rajzot. Miközben nyúltam a rajzért valami megcsillant a gyűrűsujjamon. Elkaptam a kezem majd láttam , hogy egy eljegyzési gyűrű.

-Te eljegyeztél?-csodálkoztam.

-Már rég! Mi történt ameddig aludtál?-rázta a fejét Harry.

-Anya! Éhes vagyok!-ugrált  a kislány.

-Lara a konyhaasztalon van amit meghagytál!-karolt át Harry.

Lara? És eljegyzés? Ez megtörtént ameddig aludtam? Tuti , hogy álmodok. Ekkor Lara leejtett egy vázát , én meg felriadtam.

-Jól vagy Ashley? Sajnálom leejtettem valamit nem akartalak felébreszteni!- rohant be a szobába Harry.

-Ni..nincs semmi baj!-vettem a levegőt szaporán.

-Mi a baj. Olyan rémült a tekinteted.-fogta meg a homlokom.

-Semmi csak rosszat álmodtam.-mosolyogtam.

-Rendelek pizzát!-vett fel esküvői pózban. A fejemet a nyakába temettem. 

-Szeretlek!-suttogtam.

-Én is!-rakott le a kanapéra.-Milyen pizzát kérsz?-lépett a vonalas telefonhoz.

-Amilyet te!-mosolyogtam kajánul.

Harry megrendelte a pizzát majd felém fordult. Elém állt majd rám mászott.

-Áhhu nehéz vagy még mindig.-karoltam át a nyakát. Harry fordított majd úgy néztük egymást. néha egy egy puszit adott. 

-Csengettek!-suttogta.

-Megyek!-szálltam le róla majd az ajtó felé mentem. 

-Itt a pizza!-mosolygott egy kopasz férfi. Nyúlni akartam a pizzáért mikor eleresztette és magához húzott.

-Har..-fogta be a számat.