Harminckettedik fejezet

-Ashley. Ez ma a mi napunk! Majd vissza jön!-mosolygott Harry.
-Jó akkor majd én megkeresem.-mondtam olyan halkan , hogy senki se hallja.
Kirohantam a lakásból. Még a cipőmet sem vettem fel.  Fürdőköpenyben rohantam végig a hideg utcán. A kavicsokra lépve erős fájdalmat éreztem a lábamban. Kétségbe esetten futottam a semmibe. Nem tudtam merre keressem. Éreztem az emberek tekintetét ahogy végig fut rajtam. Megálltam egy üres padnál , hogy kicsit pihenjek , mire észrevettem egy szőke srácot berohanni egy öreg romos épületbe az utca végében. Reméltem , hogy ő az. Gyorsabban kezdtem rohanni mint eddig valaha.  Kezdett egyre hidegebb lenni és ami még a legjobb még a hó is elkezdett esni.
-Niall! Niall!! Niaaaaaallll!!!!!-üvöltöztem.
Mire az utca végére értem elfáradtam annyira , hogy össze tudjak esni és még a hó is jobban kezdett esni. Lihegve bementem a romos épületbe. A csöndeben csak az én lihegésemet lehetett hallani , meg a kintről néha néha beszűrődő hangokat.
-Niall? Niall itt vagy?-mondtam miközben az egyik szobából  átléptem a másikba.
Nem jött semmi válasz. Tovább mentem hátha megtalálom. Kitört ablakok üvegén lépkedtem. De a belső fájdalom mindent más fájdalmamat elnyomta.
-Niall..Kérlek ne csináld ezt!-töröltem le egy könnycseppet az arcomról.
Átsiettem az előttem lévő szobába. Niall ott ült az egyik sarokban.
-Niall!-rohantam volna oda.
-Ne gyere közelebb! Vagy meghúzom a ravaszt!-tette a halántékához a pisztolyt.
-Niall kérlek ne csináld ezt!-léptem közelebb.
-Ne gyere közelebb!-üvöltötte.
-Miért csinálod ezt?-kezdtem el sírni.
-Hogy  én miért csinálom ezt ? Azért , hogy véget vessek ennek a fájdalomnak amit nap mint nap érzek mikor rád és Harry re nézek.-mondta akadozó hangon és a pisztolyt csak jobban a fejéhez szorította.
-Kérlek ne tedd ezt!-siettem oda.
-Hagyj békén így mindenkinek jobb lesz! Te élheted a saját kis életedet Harry vel  , nekem meg nem lesz többé fájdalmam!-lökött el magától.
-Niall kérlek!-fogtam meg a kezét. Kivettem a kezéből a pisztolyt és messzire dobtam. Szorosan odabújtam Niallhez.
-Menjünk Haza!-suttogtam.
Lassan felálltunk és kisétáltunk a házból.
                                                                   ***
-Te teljesen megőrültél? Meg akartad ölni magad? Mégis miért?-üvöltözött Harry mikor mindent elmeséltem neki.
-Harry kérlek ne üvöltözz!-takartam be Niallt egy pokróccal mert teljesen átfagyott.
-Mi az , hogy ne üvöltözzek? Emlékszel még , hogy hogy kezdődött nem ?  Kihasznált! Most meg  bármit megtenne , hogy elszakítson tőlem!-szorította meg a kezem.
-Harry kérlek hagyd!-próbáltam meg leállítani.
-Hagyjátok abba..Harry neked jó lesz úgy ha többé nem zaklatlak titeket ?-nézett Harryre Niall.
-Itt az ideje!-tapsolt Harry.
-Ez nem normális , hogy utáljátok egymást hisz bandatársak vagytok!-állt fel a kanapéról Louis.
-Ne szólj bele!-fordult hátra majd vissza fordult de ekkor már felém nézett.
-Ashley! Menjünk haza!-mosolygott majd kisétált az ajtón.
Felálltam a kezembe vettem a cipőm és a kabátomat.
-Sajnálom Niall!-suttogtam majd becsuktam az ajtót.
Beültem Harry kocsijába mire ő megfogta a kezem.
-Mielőtt elkezdenél....
-Mikor legyen az esküvő ?-tereltem el.
-Mi ? Ja bocs csak azt hittem üvöltözni fogsz és veszekszünk egész úton. Nem tudom amikor neked jó!-mosolygott.
-És kiket hívjunk meg ? Vagy milyen legyen a torta ? És kik legyenek a tanúk?-halmoztam el újabb kérdésekkel.
-Ashley! Nyugi! Még rá érünk ezzel. Majd szép lassan el kezdjük tervezgetni!-hajtott be egy másik utcába.
-Tudom.-sóhajtottam.
                                                                          ***
Az ágyon feküdve nyomkodtam a laptopot és esküvői ruhákat nézegettem mire Harry jött be a szobába.
-Mit csinál az én leendő feleségem ?-mosolygott és egy tálcát vett elő a háta mögül   amin félbevágott almák voltak.
-Semmit!-mosolyogtam vissza rá.
-Hát akkor azt a semmit nagyon jól csinálod. Na muti mit nézegetsz!-tette le a tálcát az íróasztalra majd mellébújt.
-Ashley.. megbeszéltük , hogy majd szép lassan.-tette a kezét a nyakam mögé.
-Tudom csak tudni akarom , hogy milyen a választék.-nyújtottam ki a nyelvem.
-Ha tudni akarod akkor nekem innen egyik sem tetszik. Szerintem nem a te stílusod.-nyomott egy puszit az arcomra.
Elmosolyodtam mire Harry magához vette a tálcát.
-Kérsz?-kérdezte teli szájjal.
-Nem köszi!-nyitottam meg a facebookot.
Mikor beléptem Niall egyből küldött egy üzenetet amiben ez állt.


Sajnálok mindent. Sajnálom , hogy néha miattam szenvedtél.
  De megígérem , hogy többet  nem fogsz látni. Legyen egy szép családod Harry vel. Légy boldog. Ha te boldog vagy akkor valamilyen szinten én is. Kiléptem az életedből többet nem látjuk egymást. Ne felejtsd el én mindig is szeretni foglak. És kérlek ne keress.    
                                   Szeretlek!     Niallxx